Demodex

A demodex atka okozta fejbőrproblémákat gyakran félrekezelik. Sokan rengeteg pénzt költenek hajproblémáik megoldására, közben azt hiszik, hogy a fejbőrön tenyésző élősködők a baktériumok, vagy gombák okozzák a gyulladt fejbőrt, és a hajhullást,  pedig egy egyszerű mikroszkóppal kimutatható az 0,1-0,4 mm nagyságú (szabad szemmel nem látható) élőlény, amely felelős ezen tünetek kialakulásáért.

A demodex egy apró, nyolclábú atka, amely szabad szemmel nem is látható, mindössze 0,1-0,4 milliméter hosszú. A demodex fajok közül csak kettő élősködik az embereken: a Demodex folliculorum és a Demodex brevis. A demodex atka teljes életciklusát a fejbőrön élősködve tölti. Napközben a hajtüszőkbe, faggyúmirigyekbe beépülve elszívja a táplálékot, fehérjéket, fontos tápanyagokat. A tápanyaghiánynak köszönhetően a hajszálak először elvékonyodnak, majd kihullanak.

A Demodex folliculorum beépül a hajtüszőkbe és elszívja a táplálékot, ezzel a haj szerkezetének károsodását okozza; ritkuló, egészségtelen hajat, hajvesztést és gyulladást okoz a környező szövetekben.

A Demodex brevis arcunk felszínén, a faggyúmirigyekben él, különösen az orr, és a szemhéj környékén, és a faggyúmirigyekben található fehérjékkel és zsírral táplálkozik. Emiatt a mirigyek elfertőződnek, begyulladnak, továbbá gyulladt pattanások és kiütések jelennek meg a bőrön.

Mindkét demodex faj jelenléte különösen erős károsodást okoz. A demodex teljes életciklusát a gazdaszervezeten élősködve tölti. Igen gyorsan szaporodik: egy alkalommal 12-14 petét rak le a hajtüszőkben, és a faggyúmirigyekben. Az atkák növekedése következtében a pórusok eltömődnek, és fertőzés alakul ki a környékükön. Teljesen kifejlődve az atkák elhagyják fészküket, párosodnak, és új tüszőben rakják le a petéiket, mely ciklus 14-28 nap között zajlik le. Napközben az atkák a tüszőkben maradva annak fehérjéit, táplálékait eszik, éjjelenként a fejbőrön párkereső útra kelnek, és intenzív mozgásukkal irritálják az idegvégződéseket, ami a fejbőrön viszkető érzést okoz.

Ráadásul a lábukon baktériumokat, vírusokat és rickettsiát hordozhatnak, amelyek további fertőzést váltanak ki. A demodextől származó váladék és elhalt sejtek bőrérzékenységet okozhatnak.

Továbbá a demodex lábai irritálhatják a hámsejteket, ami azok túlburjánzásához vezethet, ez pedig bőrhámlást és korpásodást eredményez.

A demodex érintkezéssel terjed az egyik gazdaszervezetről a másikra. (Nem kell megijedni, mert nagyon lassan mozog, így ember és ember közötti közvetlen érintkezéssel ritkán szokott célba érni. Annál veszélyesebb az alvás időszaka, mert a párnánkra kerülve, − ha esetleg más is használja – van ideje vándorolni. Sűrűn cseréljünk párnahuzatot, a kezelések idején minden nap!) A demodex resistens a kémiai szerekre.

Szőrtüszőatkák.

Idézet a Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Patogenitás
Vadon élő állatokban és külterjesen tartott háziállatokban előfordulásuk többnyire tünetmentes. Az intenzíven tenyésztett háziállatokban és az emberben a szintén jellemző tünetmentes előfordulás mellett olykor orvosilag is értékelhető tüneteket, betegséget okozhatnak.

Emberben a fiatal korcsoportoknak csak kis hányada fertőzött, de az idősek körében – magyarországi tapasztalt – a fertőzöttek aránya meghaladja a 40%-ot. A szőrtüszőatkák testében él a Bacillus oleronius nevű baktérium, egyes vélemények szerint e baktérium jelentős szerepet játszik az arcbőr rosacea néven ismert elváltozásának kialakulásában.

Egyes török és kínai vizsgálatok kapcsolatot mutatnak a Demodex-fertőzés és a basalsejtes rák (basal cell carcinoma) előfordulása között. Nem világos, hogy ez vajon ok-okozati összefüggésre utal-e. Elképzelhető, hogy a legyengült immunrendszerű emberekben mindkettő nagyobb eséllyel fordul elő, és ezért gyakoribb az együttes előfordulásuk, mint az véletlen alapon várható volna.